NapiCalgary

Calgary, Alberta, Kanada Északi szélesség 51° 2′ 42″ Nyugati hosszúság 114° 3′ 26″ Lakosai száma 1.042.892 + 1... Szeptember 17-e óta

Friss topikok

  • Schwebis: Szívesen "hegyeznék" én is ,cs előbb ki kellene jutnom Kanadába... (2011.03.02. 11:34) Függő játszma
  • Step: Na hetvegen sikerult ujra kijutni a Waptara, itt vannak a kepek, hogy mit kellett volna latni - ta... (2010.03.23. 01:34) A jégmező lovagjai 3/3
  • tigerscope: nálam nem látszik a Cohen-videó. Amúgy tényleg az öreg az egyik legnagyobb kanadai. És ma játszik ... (2009.08.31. 14:44) Mit köszönhetünk a kanadaiaknak?
  • Dora The Explorer: @lyoni magyar: Szia! POnt nemrég ugrottál be, gondolkoztam rajta, olvasol-e még. ezek szerint igen... (2009.05.18. 02:43) Kémkölykök
  • Dora The Explorer: @fbandi: Szia! Nagyon köszönöm az információt, megnézem, kíváncsi vagyok. Az egyik - mellesleg kor... (2009.05.01. 05:58) Pékné módra

Címkék

23 (1) akcentus (1) alberta (1) államgépezet (3) állat (1) anyanyelv (1) árverezés (1) autó (4) autómentes nap (1) bécs (1) beigli (1) benedek (1) bevásárlás (3) bicikli (4) bicikliút (1) bika (1) bow (1) busz (1) calgary (1) canadian (1) casino (1) cowboy (3) critical mass (1) c train (1) díjkiosztó (1) elnökválasztás (1) farmer (1) föld (1) francia (1) futás (3) galéria (4) garázs (1) gleccser (4) gordon (1) gyerek (1) hálaadás (1) halloween (1) hamburger (1) határ (2) házimunka (2) hegy (3) hegyek (15) hideg (1) (14) hoki (3) holiday (1) hótalp (1) húsvét (1) hut (1) icefield (2) icefiled (1) időjárás (2) időzóna (1) indián (1) indiánok (1) jég (2) jégfal (1) jégmező (2) juno (1) kaja (1) kanada (2) kanadai (1) kanadán (1) karácsony (1) kávé (2) keresztül (1) kiállítás (1) kifli (1) költözés (2) közlekedés (3) kultúra (2) lakás (2) lavina (3) london (1) madarak (1) magyar (2) magyarország (1) mászás (1) medve (1) menedékház (2) mobil (1) molson (1) mt (1) mtv (1) multikulturalizmus (1) munka (2) nyelv (1) ógörögök (1) október (1) olaj (1) önkéntes (2) óraátállítás (1) pakolás (2) pápa (1) piac (2) politika (1) program; (1) reklám (1) repülés (1) repülőtér (1) residential (1) rezervátum (1) rockies (1) school (1) (4) soproni (1) sör (1) sort (1) sport (11) sütés (3) süti (1) szél (1) szemét (1) tavasz (1) telefon (1) túra (10) túrasí (4) ünnep (5) usa (1) úszás (1) uszoda (1) utazás (1) választás (1) válság (1) város (1) vb (1) visa; (1) víz (1) vízum (4) vonat (1) wapta (3) working (1) zene (1) zöld (2)

2009.04.18. 05:37 Dora The Explorer

Zsákolj, ha tudsz!

 Csapnivaló pakoló vagyok. Mármint utazásilag. Húzom-halasztom, nyűgös vagyok már előre napokkal, képes vagyok ülni egyhelyben a még elő sem kotort táska felett azon sirámolva, jaj de rossz nekem, hogy pakolni kell. Ezt egészen addig tudom csinálni, míg annyira késő nem lesz, hogy muszáj speedy gonzalesként rákapcsolnom a célegyenesben. Hogy mindent már jó előre bepakoljak. A hisztimódzser előnye azonban, hogy egyrészt csak a legszükségesebb dolgokat viszem, mert már nincs időm egyik lábamról a másikra állni a kék rövidujjú és a piros hosszúujjú felett másrészt mivel iszonyúan idegesít a pakolás, gyorsan be is fejezem és utána rá sem nézek, nehogy rájöjjek, ami alul van, annak fölül és vicaversa kéne lennie.

Most éppen az őskáosz közepén ülök, mellettem a félig pakolt túrazsák, amellett pedig az összes olyan túracucc, amitől nem félig pakolt lesz. Igazából már minden szükséges egy kupacban, valamiért mégis azt érzem, inkább felkelek egy órával hamarabb, hogy mindent bezsákoljak. 
Pedig nem világgámegyek, csak a hegyekbe a hétvégére. Két héttel ezelőtt voltunk túrasízni a Wapta Icefieldnél, felmentünk az ottani menedékházhoz (Bow Hut), majd lesíeltünk. Akkor annyira megtetszett a kis kunyhó és a környékbeli gleccserek és csúcsok, hogy elhatároztuk, visszatérünk két napra, immár többedmagunkkal.

Az ehhez hasonló túrasís gleccsertúráknak az egyik hátránya, hogy kicsit több cuccot kell cipelni, mint egy sima, bakancsban gyaloglós verziónál. Alapfeleszerelés a beülő, a vasak, lavinalapát, -szonda és -detektor = a 35 literes zsákom fele. Ehhez jön a hálózsák, a meleg ruha, minimális tisztálkodószer, kajapia, főzőalkalmatosságok, térképek és ugye a túrasí alkatrészei. Ez utóbbi szerencsére a lábamon, nem a hátamon lesz. Hogy a hátamon mi lesz? Az még egyelőre a holnap reggel zenéje. De abban biztos vagyok, rém nagy öröm lesz bepakolva felvenni, majd élményekkel megrakottan vasárnap este lettenni. 



3 komment

Címkék: hegyek pakolás gleccser menedékház túrasí


2009.04.14. 02:07 Dora The Explorer

Pékné módra

 Egy ideje itthon gyártom a péksütiket. Imádok sütni, a kelt tészta külön szerelem, az élesztőt még nyersen is megeszem. De a szükség is nagy úr, Calgaryban nem dobják ám utánad a kalácsot, a kiflit vagy a vizes zsemlét minden utcasarkon. Igaz, a művelet kicsit időigényes, én még nem merem magára hagyni a tésztát kelés közben – még a végén bekeli nekem az egész konyhát. Örzöm a remekeimet, míg ki nem sülnek. Közben pedig fürdök a sülő kenyérillatban és nosztalgiázom.

Budapesti lakásunk aljában volt egy kisbolt, a Pepsi, mi csak így hívtuk. Ilyen kispiszkosa szerintem a legtöbb otthoni családnak van. Titkuk, hogy sokáig nyitva vannak és gyorsan le lehet ugrani, ha esetleg kifogyott főzés közben az olaj vagy éppen megkívánod a túró rudit. Profibbja helyi pékséggel is fel van már szerelve, a pénztárcánkhoz az orrunkon keresztül vezet az út.

2 komment

Címkék: kifli sütés


2009.04.13. 03:18 Dora The Explorer

És fogd rá a nyuszira!

A calgaryiak biztos festenek tojást. Ezen megállapításra empirikus vizsgálatok sorozatán keresztül jutottam. Egyrészt az albertai Vegreville-ben található a világ legnagyobb húsvéti tojása. Másrészt húsvét hétvégéjét megelőző hetekben már szinte sehol sem lehet már tojásfestéket kapni. Pedig gyerekkorom óta gyakorlom a tojáspingálás népi művészetét. Még keramikus nagynénémtől és grafikus nagybátyámtól tanultam az egész hagymahéjjas, viaszozásos, magyar népmesei motívumokkal tarkított hóbelebancot. Az más kérdés, mennyire népi eredménnyel. 

 
A világ legnagyobb húsvéti tojása - Vegreville, Kanada, AB

A húsvéthoz hasonló mozgóünnepekkel mindig bajban vagyok, mert általában a nyúl érkezése előtt egy nappal kapok észbe, jesszus, ez most ilyen korán jön? (Bájdövéj, van egyáltalán a húsvéthoz hasonló mozgóünnepünk???) A dolgot súlyosbítja, ha időközben én is mozgok és ne adj isten egy, a megszokottól eltérő kontinensen ér utol az összes csibe, nyúl és bárány. 
Szerencsére a forgatókönyv azért itt is hasonló, mint otthon. Évente egyszer a kanadai biológusok sem akadnak fent azon, hogy a nyúl piros (csoki)tojást tojik a kerti bokor tövébe. Annyi csupán a különbség, hogy néhány államban, köztük Albertaban is Nagypéntek, nem pedig Húsvét Hétfő a pirsobetűs ünnep. Innen üzenem gyorsan minden legénynek, aki esetleg holnap benézne hozzánk locsolóba, hogy sorry, de a dógózóban leszek, meghatározhatatlan ideig...


Forrás:Reuters blog

 

Apropó locsolás. Na, ez az egyetlen olyan dolog, amit húsvét kapcsán a helyieknek magyaráznom kell. Először természetesen furcsán néznek rám, miközben azt ecsetelem,  a vödörtől a szódásüvegen keresztül hogyan jutottunk el a kölniig. De a végén, főleg a hímneműeknek, tetszik a dolog, maximum kicsit lököttnek tartanak. Pedig szerintem a locsolás egy kedves és vicces népi hagyományunk. Ha jól emlékszem, én sose gazdagítottam a sikítva menekülő lányok hadát, mosolyogva tűrtem az ötödik fajta pacsulit is a fejemen. A kedvenc locsolóm azért az úszó edzőm, Pista bácsi volt, aki évente más-más verssel köszöntött minket. Szigorúan edzés előtt, a medence szélén szavalva. Aztán vízbeugrás után illatozott az egész uzsoda. Volt azért a klórral vegyült Organzanak egy egész érdekes bukéja.

Visszatérve a kanadai húsvéti szokásokra. Mivel az ünnep fixen három napos, egész aprajafalva útrakel itt is. Az ország gazdasági és földrajzi adottságait tekintve a helyzet kicsit súlyosabb, mint otthon, ugyanis itt simán előfordul, hogy a hazautazok húsvétra 4000 km-t és 5 óra repülést jelent. 
Otthon viszont a magyarországihoz hasonló, roskadozó terülj-terülj asztalkám várja a családtagokat. Itt is a sonka-tojás kombó a menő - mínusz a torma (amit viszont halleluja bármelyik store-ban lehet kapni) - nagyobb konyhaművészeknél valamilyen bárány vagy lazacfogás. Kalács helyett azonban kis cipókat, ún. Hot Cross Bunst sütnek. Ez a péksütemény szintén kelt tésztából készül, bár fűszeres ízvilágát tekintve nekem inkább karácsonyi képek jutnak az eszembe róla. Volt egy olyan kósza gondolatom, megpróbálkozom vele. Az otthoni hagyomány végül erősebb volt, így az élesztő a fonott kalácsban, a szárított gyümölcsök, a fahéj és a dió pedig a Püspökkenyérben kötöttek ki. Azokat legalább nem kell cupolni, meg evőkanalazni. 


Mint a mellékelt ábra mutatja, Áron is jobban örült a püspökkenyérnek

Végül azért nem maradtunk festett tojás nélkül. Igaz, valami leértekelt, gyanús küllemű, Sesam Streetes egységcsomagot sikerült csak felhajtanunk Donnával, ami vagy a legújabb trendeknek megfelelően csak pasztellszínekben fog, vagy csak egyszerűen gagyi. Mindegy, volt miben lögybölni a gyerekekkel a tojatot, amit aztán Step reggel jóízűen el is fogyasztott sonkával és tormával. Majd ráfogta a nyuszira.

Szólj hozzá!

Címkék: húsvét kaja ünnep


2009.04.07. 05:00 Dora The Explorer

Kriminális

17th Avenue SW, 4th Street SW, 8th Avenue SW, Macleod Trail, Elbow River. Egyszóval Beltline. Calgary belvárosának széle, északon a Stephen Avenue sétáló- és bevásárló utca, délen az Uptown, Calgary legtrendibb bulihelye fut végig. A kettő között lakóházak, templomok - köztük a katolikus magyar templom, iskolák, szállodák, kórház, stb. Tipikus belvárosi lakónegyed, ahova szívesen költöznek azok, akik a downtown valamely irodaházában dolgoznak. Kriminalisztikai szempontból azonban a város legveszélyesebb területe. Calgary e pontján kétszer több rablás történik, háromszor gyakrabban támadnak meg és hatszor több autót törnek fel, mint bárhol máshol a városban. Legalábbis a rendőrségi statisztikák szerint. Mitől magasabbak itt a bűnügyi mutatók, mint a lerobbantabb észak-keleti, rosszabb sajtóval rendelkező Marlboroughban vagy az esténként élettelen downtownban?

Mustard Seed Street Ministry. Öreg, kicsit rozoga téglaépület. Én először valamilyen régi gyárra vagy étterremre tippeltem, mikor elmentem mellette. Olyan hatalmas bakot azért nem lőttem, lévén az épület eredetileg a Baptista Egyház által működtetett, amolyan lődörgő fiatalokat befogadó, terelgető kávézó volt. Az alapítás óta eltelt huszonöt évben az intézmény szépen lassan hajléktalanszállóvá alakult, bár továbbra sem csupán egyszerű menedék, különböző karitatív programokkal próbálja segíteni az utcán élőket. Jelenleg felújítják, a tervek szerint 228, alacsony bérleti díj fejében kivehető, kisebb apartmanlakás, boltok és különböző, a rászorulókat segítő létesítmény kapna helyet benne.

1 komment


2009.04.01. 04:25 Dora The Explorer

Kéred a visszajárót?

Kanadai rock fiúcsapat, mi az? Céline Dion! Mondom, rock, fiú, csapat. Alanis Morisette! Mondom fiú. Brian Adams? Csapat. Hm, Steppenwolf? Nem? Akkor nem tudom.
Én sem... tudtam egészen mostanáig, hogy a helyes válasz a Nickelback lenne. Hétfő óta viszont úton-útfélen beléjük botlok, ők folynak a rádióból, vigyorognak a 
címlapokon és integetnek a tévében. Vasárnap este ugyanis taroltak Vancouverben a Juno zenei díjkiosztón. 

A Juno Awards a kanadai zenei élet legnagyobb eseménye, olyan díjkiosztó, mint Magyarországon az Arany Zsiráf. OK, majnem olyan. 1971 óta rendezik meg és évente más-más kanadai város látja vendégül a zenészeket. Szülőatyja a kanadai rádiós-és televíziós testület (CRTC, ejtsd ORTT) első vezetője, Pierre Juneau és természetesen a szülés és a házasság római istennője, Juno (aki mellesleg a június nevű hónapunk keresztelőjénél is bábáskodott, de ennyire ne menjünk bele a névadás rejtelmeibe). 

Az idei átadó Vancouverben volt, a gálán fellépett Brian Adams - állítólag egyre jobban hasonlít a bedugatlan Eric Claptonra, Diana Krall - jéé, igen, ő is kanadai - a Nickelback belőlük úgylátszik sose elég - és még egy vagy 15 kanadai zenész
A kategóriák meghatározásakor se voltak nagyon fukarak a szervezők, körülbelül csak az év legjobb CD csomagolója nem szerepelt a díjazottak listáján. A gyerekdaloktól kezdve a gospelen és a klasszikus zenén keresztül a hangmérnököig és a designerekig terjed a paletta. Hogy a frankofónokat, a country énekeseket és az aboroginalokat ki ne felejtsem. Juteszembe, lehet, kérvényezni kéne 40-dikként az év legjobb bevándorló zenésze kategória bevezetését. Mégiscsak Kanadáról van szó.

Arra nem vállalkozom, hogy minden egyes nyertes előtt egy számmal tisztelegjek, készítettem azonban egy válogatást a számomra legérdekesebb darabokból. A teljes lista itt megtalálható.

1 komment

Címkék: zene juno díjkiosztó


2009.03.31. 05:15 Dora The Explorer

Kalandsí

Bármennyire furcsán is hangzik, a túrázás szerintem csapatsport. Kezdve azzal az aranyszabályal, hogy egyedül sose megyünk a hegyekbe. Aztán ugye nem árt, ha nem egyedül kell minden cuccot hurcibálni, az is jól jön, ha a társad ki tud segíteni, ha otthon hogytad mondjuk a kesztyűdet, rendkívül jól jöhet, ha kettőtök közül az egyik tudja, merre van észak vagy legalább meg tudja különbözteti a balt a jobb kezétől. Esetleg még sátrat is tud verni vele. Igazán üdítő továbbá, ha nem neked kell egyedül bénáznod a fényképezőgép időzítőjével, megspórolva így vagy három olyan képet, amin csak a lábad, a fejed teteje vagy épp a jobb oldalad szerepel és kifejezetten felemelő érzés tud lenni, mikor a nap végén együtt tudjátok felidézni a legvidámabb, legszebb, legérdekesebb, legrizikósabb, legfárasztóbb...szóval az összes élményeteket. Miközben persze lehet versenyezni, kinek törte fel jobban a lábát a cipő és ki bírta jobban vagy éppen kevésbé a kiképzést.

A mostani hétvégén kicsit északabbra, Lake Louise-tól 27 km-re, a Wapta Icefield közelében jártunk túrasízni Steppel. Mi már eléggé összeforrot csapat vagyunk, körülbelül három éve járjuk együtt a hegyeket. Megvannak már a saját szabályaink, de annyira azért nem vagyunk rigolyásak, hogy ne lehessen hozzánk bármikor csatlakozni. A fent leírtak ránk is igazak, az utolsó kitétel annyira, hogy most például a hétvégi túrabeszámolót együtt írtuk meg. Kicsit olyan egymás szavába vágósan. A cserfesebb vagyok én.

Mivel Dorinak sikerült már a túrasí bakancsot is beszerezni, a héten elmentünk mindkettőnk bakancsát a lábunkra formáltatni. Ezt úgy csinálják, hogy felmegítik a műanyagot a béléssel együtt, ami majd felvéve, a lábunkon hül ki, így felveszi  lábfejünk formáját. 

Ácsi-ácsi. A dolog ott kezdődött, hogy három héttel ezelőtt kikölcsönöztünk nekem a Universityn egy komplett túrasí felszerelést. Step ugyebár már egy ideje fan és szerette volna, ha én is megismerem, ezt a sportot. Lelkes voltam, leginkább kíváncsi, de bevallom szkeptikus is. Ez nem egy idegbeteg sport, felfelé sízni pedig nem tűnt számomra túl racionális dolognak. Akkor inkább gyalogolok...Végül adtam egy esélyt ennek a téli sportnak is.
Meggyőzött, mert túrasível olyan helyekre juthatok el, ahova kétlábon csak bajosan. Vagy derékig süppedek a hóban vagy pingvinezek a hótalppal, ami a sebességet tekintve ugyanaz, felszínen maradásban pedig nem garantált a siker. A túrtasí előnye továbbá, hogy a visszafelé út lényegesen gyorsabb, hiszen csak átállítod a kötést és csúszol, mint a rendes lesiklóléceddel. A különbség csupán(?) annyi, hogy nincs kitaposott, lesízett, leratrakolt, fa-és bozótmentes út. Társad a porhó, az erdő, a hegyek és no meg a síd. Magyarul, beleszerettem a dologba, noha mostanra esett le a var, a síbakancs okozta sebeimről. 

3 komment

Címkék: sport túra hegyek túrasí


2009.03.29. 09:01 Dora The Explorer

Weniger licht!

A környezetvédők feleslegesen kongatják a vészharangot. Ez volt a címe az első disputa versenynek, amin részt vettem. Az egyik csapatnak pro, a másiknak kontra kellett érvelnie a tétel mellett/ellen. 1995-ben, a Budapesten, az Egry József utcai Általános Iskolában. Akkor még ugyanolyan eséllyel lehetet tagadó csapatként vitát nyerni, mint állítóként. Most, 2009-ben úgy érzem, ez sokkal nehezebb lenne. A világ bármely pontján.

Switching off your lights is a vote for Earth, or leaving them on is a vote for global warming. Részlet az Earth Hour honlapján olvasható kiáltványból. A 2007-ben, Sydneyben indult mozgalomnak köszönhetően idén több, mint 74 ország körülbelül 1 milliárd lakosa kapcsolta le a villanyt szombat este 8:30 és 9:30 között. Számomra azonban továbbra is az a kérdés, hány ember, cég, nagyvállalat fogja csökkenteni a felesleges energiafogyasztását és károsanyag kibocsájtását az év fennmaradó 364 napjának 24 órájában.

 

1 komment


2009.03.25. 01:08 Dora The Explorer

Comment ça va?

ça va tres bien, de itt ki is fújt a francia tudásom, legalábbis, ami a csevegést illeti. Ha jól számolom, ma körülbelül tizedszer néztek franciának vagy québecinek a akcentusom miatt. Ha még jobban számolom, körülbelül századszorra nem sikerült beazonosítani, honnan a francból származom.

Egy 2007-es adat szerint több, mint negyedmillióan vallják magukat magyarnak Kanadában. Az itt élő, körülbelül 270 ezer magyarból Alberta tartományban 41 ezren, Calgaryban pedig úgy 16 ezren élhetnek. (A legtöbb magyar származású ember Torontóban - 47 ezer - található, még a második helyen a Vancouver foglal helyet a maga 43 ezer fős magyar lakosságával.) Ennek ellenére az akcentusunk elég jól "leplez" minket. Többször kérdeztem már kanadaiakat, melyik nyelvhez tudnák leginkább hasonlítani a kiejtésemet. Az esetek többségében francia vagy quebeci hangokat véltek belehallani a beszédembe. A második tipp német vagy osztrák. Egyszer voltam olasz is, de az valószínűleg a grande latte-nak köszönhető.

Szólj hozzá!

Címkék: magyar francia nyelv anyanyelv akcentus


2009.03.24. 02:45 Dora The Explorer

Hazaszerető sörivók

 Talán volt már vagy két hónapja is, hogy először belefutottam, a Soproni sör legújabb reklámjába. Természetesen rögtön beugrott az "eredeti", kanadai változat, hiszen korábban én is belinkeltem a blogomba. De nem kell Columbonak lenni, hogy rájöjj, a kreatívoknak sikerült feltalálni a spanyolviaszt. Ha az egyik legnépszerűbb videomegosztón tekinted meg az alkotást, a program magától felajánlja neked az Canadian Molson, I'm Canadian változatát.
Abba most nem szeretnék belemenni, melyik fiú üvölti hitelesebben az éterbe nemzeti büszkeségét. Arról sem szeretnék vitát nyitni, a mákos guba vagy a Túró Rudi imádata, az Anyám tyúkja vagy Altató fejből fújása tesz-e igazabb magyarrá valakit. Erről az utóbbi időben azt gondolom, 
mások írtak eleget. 
Sokkal inkább érdekel most, mitől kanadaibb Joe, ha éppen Molsont kortyol. Ha szeretnéd megérteni, miért cinikus, provokatív, ironikus és kanadai a Canadian Molson sörreklámja, te vagy az én emberem.


Hey, 
I'm not a lumber jack 
Or a fur trader 
(Nem vagyok favágó vagy szörmekereskedő)

Ezt speciel el is hisszük emberünknek, bár én személy szerint nem kockás ingben próbálnám bebizonyítani, nem vagyok favágó. Noha kezdődik lassan az idei fókavadászati szezon, mindkét foglalkozás a végnapjait tengeti. Bár Kanada területén található a világ boreális erdeinek 2/3-a, nem a favágás az egyik legkeresettebb foglalkozás manapság. Főleg, mert ezen erdők igen tekintélyes része esik áldozatul az olajhomok kitermelésnek. (Olaj)Válság ide vagy oda, a legnépszerűbb kanadai állások továbbra is az energia-és építő ipar, a pénzügy és az informatika területén találhatóak.

And I dont live in an igloo 
Or eat blubber 
Or own a dog sled
(És nem lakok igluban vagy eszek bálnazsírt, nincs kutyaszánom)

A bálnazsír északon, főleg Nunavit földön volt egykor népszerű élelem, magas tápanyagtartalma miatt. Igen gazdag E vitaminban, szelenben és anti-oxidánsokban, aminek köszönhetően az északi népek igen rugalmas érfallal rendelkeznek. Egy 70 éves grönlandi érrendszere megfelel egy 20 éves dánénak. Az iglut és a kutyaszánt gondolom, nem kell bemutatni. Mindkettő szintén északon népszerűbb, bár ott is inkább annyira jellemzőek, mint Magyarországon a jurta vagy a lovas szán. Bár 1932-ben a kutyaszán még olimpia szám volt. Én pedig ismerek olyan calgaryi apukát, aki nem is oly rég boldogan rohant haza, hogy végre befejezze az igluépítést a kertben. De ő speciel magyar...
Az átlag kanadai általában az agyontunningolt Ford 350-esével gördül be a drive throu-ba, hogy berendeljen magának egy dupla hamburgert extra kólával és XXL sültkrumplival.

4 komment

Címkék: reklám sör soproni canadian molson


2009.03.23. 02:12 Dora The Explorer

Kikelet

Kezdem átérezni, milyen lehet tavasszal messziről visszaérkezni. Minden költözőmadárnak és téli álmot alvó állatnak ezúton is respect. Bár a nemrég visszatért kanadai lúdakat szívesen meginterjúvolnám, valójában melyik kontinens/ország/város is a hazájuk. Persze, könnyű nekünk innen lentről, otthon is mindig azt mondtuk, a gólyák és a fecskék hozzánk jönnek haza. Lehet, madártávlatból ez egy kicsit máshogy fest. 

Az ablakon kinézve (is) engem melegebb égtájakra húz most a szívem. Március 21-e a közhiedelem szerint a tavasz első napja...volt Calgaryban. A második sarkvidéki ciklonok hatására elmaradt, reggelre esett vagy 25 centiméter hó, amit most gyönyörűen fúj a 30-40 km-es szél. Azért remélem, a lúdak nem nyomnak egy 180 fokos fordulatot és húznak haza(?), mint a vadlibák. 


Calgary, Manyhorses Drive, Redwood Meadows Március 21. - Forrás: Calgary Herald

Ha már a madaraknál, az újrakezdésnél és a költözésnél tartunk, maradjunk a költözésnél. A madarak mindig hidegen hagytak, volt egy természeti ismeretterjesztő füzetsorozatom, abban is mindig átlapoztam őket. A Búvárzsebkönyvek közül is mindig eldugtam a madarasakat a szekrén mélyére, valahogy kirázott a hideg a madárillusztációktól. Zárójel bezárva.

5 komment

Címkék: költözés tavasz madarak


süti beállítások módosítása