NapiCalgary

Nagyon nem akar felénk fújni a Chinook, pedig már napok óta azzal hiteget az összes időjós, hogy átesünk a ló másik oldalára, a plusz fokok csodaországába. Én már annak is örülnék, ha a -8-at végre a másik, kevésbé negatív oldaláról néznénk. Nálam, a napsütéses órák számától függően, a -8/-5 fok jelenti a lélektani határ. Ez alatt nem ülök már biciklire, marad a tömegközlekedés.

Azt hiszem, abban megegyezhetünk, Észak-Amerika, élén az olajállamokkal igazi autóvilág. Calgaryban is előbb huppan be valaki a truckjába, minthogy buszra szálljon. Ettől függetlenül vagy pont ezért - képzeld el, mikor nyolc sávaban van dugó - a város tömegközlekedése egész szimpatikus, bár akadnak gyermekbetegségek itt is.

Síneken

Az egyik leggyorsabb és legkényelmesebb közlekedési eszköznek a C(ity)-Train - hivatalos nevén Light Rail Transit (LRT) - tűnik. Leginkább a budapesti H.É.V.-hez hasonlítanám, bár van, aki villamosnak hívja. Egyik legnagyobb előnye, hogy a belvárosban, azaz a 7 St SW és a City Hall (MacLeod Trail) között ingyenes, így jegy nélkül be tudod járni vele a Downtownt és elkerülöd a hatalmas dugókat. A free zone-on kívül eső útvonalon viszont már jegyet kell venned, ami 2,50 CAD, de vannak persze tömbjegyek és bérletek is, amelyek értelem szerűen olcsóbbak. Jegyet vagy a megállókban található autómatából - vigyázat, csak érmét fogad el - vagy a kijelölt helyeken vehetsz. Azért fogalmazok ilyen homályosan, mert még számomra se teljesen tiszta, hol és ki árul jegyet. Újságosnál én spec nem találtam, de a Shoppers Drugmartban (kind of DM) tudom, hogy lehet bérletet venni. 

A régebben gyártott kocsik engem kísértetiesen emlékeztetnek a bécsi villamosra. Kiderült, nem véletlenül, Düsseldorfban gyártották őket. Az újabbak meg budapesti combino szerűek. Ebből két dolog következik. Van fűtés és nem a leszállási szándékodat kell jelezned, hanem "ki kell nyitnod az ajtót" leszálláskor. Ez érvényes az ellenkező irányba is, szóval ne a szezám tárulj szentenciát mormold, hanem nyomd a gombot, ha megállt a vonat. Honvággyal küszködőknek további jó hír, a peronnál osztogatnak az ingyenes Metro újságot, ami tipográfiailag pont ugyanolyan, mint az otthoni.

Apropó vonat. Ha a városban jársz, feltűnhet még egy sínpár, ami pont ketté szeli a Downtownt. Mikor megérkeztem, azt hittem, ez is valamilyen villamoshálózathoz tartozik. Majd rájöttem, a sima vasút, a Canadian Pacific Railway útvonala. Érdekes gondolat a világ leghosszabb vasútját átvezetni egy nagyváros közepén. Szerintem a világ leghosszabb tehervonatai is ezen a pályán közlekednek. Ha nem aluljárón mész át, simán el tudsz tölteni a sorompónál egy-két percet, várva, hogy átrobogjon a milliomodik kocsi is.

Hat keréken

Bevallom, buzson még nem utaztam. Többek között azért sem, mert itt már fizetni kell és majdhogynem lehetetlen bliccelni. Felszállás ugyanis kizárólag az első ajtón, bérlet vagy jegy felmutatásával. Ha nincs jegyed, akkor az egyszeri utazásnak megfelelő dollármennyiséget kell bedobnod a sofőr melett elhelyezett perselybe...(Ezért írtam, hogy majdhogynem lehetetlen.)
A buszhálózat egész jónak tűnik, sok járat van és sok helyre elvisz. Feltéve, hogy nem szakadt le vagy 20 centi hó és nem a csúcsforgalomban szeretnél eljutni A-ból B-be. Buszsáv ugyanis nincs...Ahogy éjszakai járat is inkább csak nyomokban, ha hihetek informátoraimnak. Állítólag este amúgy sem nagyon ajánlott tömeg(?)közlekedni, sötétedéskor a C-Train se a legjobb hely. Viszont a megállóban lévő várók többsége legalább szél és csapadék biztos. Olyan, mintha bebújnál egy csigába, így körbe vagy plexizve. 
A menetrend és a menetrendszerűen közlekedő járatok viszont olyanok, mint a népmese: Holt volt, hol nem volt. Csúcsidőben nincs gond, mert valami biztos jön és ha nem arra visz, amerre szeretnéd, van esélyed, hogy kis időveszteséggel korigálj. Lehet persze on-line menetrendet nézni a Calgarytransit honlapján, nekem viszont tízzel több ősz hajszálam lett, mire kitaláltam, hova, hogyan és mikor visz el a hetes busz. Az esetleges jártakimaradásokat orvosolandó legalább Have a nice day! (Merry X-mas/Thanksgiving stb.) felirat futkározik a buszok "homlokán".

Hátiszákos isisek miatt azonban nem kell mérgelődnöd, tudod, őket viszi a vicces, sárga sulibusz. Ezeken a járműveken úgy tűnik, nem fog az idő vasfoga, pont ugyanúgy néznek ki, mint az 50-es évekbeli amerikai filmekben. Jó, kicsit modernebbek.  Abszolút elsőbbségük van, ha megállnak, hogy utast vegyenek fel/tegyenek le, tilos őket autóval megelőzni. 

Két keréken

Erről korábban már volt szó, hiszen Calgaryban való landolásom másnapján már be is szereztünk egy biriglit, Azzurrat. Legtöbbször vele közlekedek. A budapesti autós vs. biciklis vs. gyalogos hidegháború után itt nekem hawaii volt a bringázás. Szép, széles bicikliuatk visznek a folyók mentén és a parkokban. Ahol nincs külön bicikliút, ott tábla figyelmezteti a vezetőket, osszák meg az utat a bringásokkal. A kerékpárt az autósok egyébként szinte egyenjogú járműként kezelik. Sőt, nekem még eddig se sikerült elsőbbséget adnom, mindig, mindenhol elengedtek. Most, a hidegben és a hóban megfogyatkoztak a bringások, már csak a hardcore futikat látni. Ők viszont ugyanúgy nyomják az akrobatikus flikk-flakkokat a kocsik közt, mint otthon. ennyi fixit pedig utoljára a Millin láttam. Ha szeretnél mégis megpróbálkozni a téli tekeréssel, de fél, hogy félúton meggondolod magad, ne csüggedj. C-Trainen és a buszokon is lehet kerékpárt szállítani. A részletekről bővebben itt olvashatsz.

Két lábon

Pénzügyi és időbeli megfontolások miatt én leginkább a gyaloglást választom. Előbbiből kevés, utóbbiból sok van. A C-Train ingyenes zónájához kb. 20 perc alatt letrappolok és szerencsére a galeri pont a free zone-ba esik. Szeretek mászkálni, ha viszek valami hangoskönyvet - 20 Örkény egyperces - vagy zenét, nem is nagyon veszem észre, hogy menetelek. Gyalogolok-e -25-ben? Igen, csak nem az utcán. Mivel Calgary belsejének nagy része bejárható a különböző bevásárló központokat és toronyházakat összekötő folyósok rendszerén keresztül. A Plus 15 Skyway zseniális ötlet, főleg egy olyan városban, ahol gyakran van jégkorszak. Nem árt viszont, ha figyelsz, mert a boltok és a vásárlók forgatagában simán el lehet tévedni. Segít, ha az utak felett átívelő függőfolyósoknál kikukkantasz, hanyadik utcánál is jársz valójában.

Calgary utcáinak ugyanis nem neve, hanem száma van, olyan a városszerkezet, mint egy tepsi rácsoslinzer. Ha már átlátod a rendszert, pofon egyszerű meghatározni, hogy az adott cím hova esik. Mi például a 2620 16 St SW-ben lakunk, ami lefordítva annyit jelent, hogy a lakás a dél-nyugati részen van, a 16. utca 26 és 20 Avenue közti szakaszánál, annak is a 26-hoz közelebbi részén. Az avenuek általában a Bow Riverrel párhuzamosan futnak és rájuk merőlegesen helyezkednek el az utcák. Én még mindig keverem őket, pedig nagyon nem mindegy, hogy 17th Street SW vagy 17th Avenue NW. Még egy hasznos dolog. A lámpás kereszteződések többsége nyomógombos. Nekem hetekbe telt, mire hozzászoktam, ne csak álljak és várjak a zöldemre, tegyek is érte valamit. 

Többek között azért is szeretek gyalog közlekedni, mert így fel tudom térképezni a várost. Felfedezem, hogy hol lehet nyomtatni, fénymásolni, hol vannak leárazások, hol van bringa szervíz, melyik cég keres éppen munkaerőt. Van, hogy csak egyszerűen figyelem az embereket. Az átlag calgaryiről egyébként nehéz eldönteni, hogy a Bahamákra vagy a Rockiesba készül. Vagy egy szál rövid ujjúban grasszáll vagy nem látszik ki az Everest kollekciónak is beillő, high tech kabátból, maszkból, bakancsból. 
Egyébként van annál szebb, mikor reggel a felkelő nap első sugarai a toronyházak ablakairól tükröződve sütnek a szemedbe, miközben nyikorog a talpad alatt a -12-ben megfagyott hó és zúzmara fagy az ágakra...meg a szempilládra?
Nem kell válaszolni, költői volt.