NapiCalgary

2007. március, Carigaline, Írország. Ritával a konyhában, kávét kavargatva. Bejön Graham barátnője és talpig mosolyban "háovozdöcsekn?" Ritával másodpercenként ezret pislogva nézünk bambán egymásra. Lány mégegyszer és mégegyszer...Nem értem, egy hete vagyunk itt, oké, ez egy udvarias nép, de azért a franc se emlékszik, milyen volt a check in, meg számít ez? Halleluja Graham a segítségünkre siet és felteszi ugyanazt a kérdést, kissé tagoltabban, háovazdöcsiken? Jaaaaaaaaaa, az ebéd! Na, az finom volt...És a check in?

12.15 (GMT+ 01:00) Budapest, Ferihegy kifutópálya

Nyomódik a fejem az ülésbe, zúg a fülem. Direkt nem az ablak mellé kértem a jegyem, nem bírnám nézni, amint térkép lesz e táj. Indul a gyomorszorítás, már a torkomban, jön feljebb, egyre feljebb, nézem a plafont, mélyet lélegez, ütemesen, egy, kettő, három...Kibuggyant. Gördül. Kész, vége, potyog. Egy csöpp, két csöpp. Milyen ízléses ez a rejtett világítás a plafonon. Idiótának látszó tárgy tőlem jobbra felajánlja a Daily Telegraphját. Kösz, nem, maradok a Nők Lapjánál. Kicsi, vékony, de a miénk. Egy zsepid nincs?

12:45 (GMT+01:00) Valahol Ausztia felett

Nem bírok olvasni, inkább zenét hallgatok, hátha elvonja a figyelmemet. Ritanapizene, random. Te kegyetlen! 

Shut Down. Mi van? Nem, nem, nem, olyan nem lehetséges, hogy lemerült az aksi, egy éjszakát töltöttem. Nem reagál semmire. Nem csinálhatod ezt, kérlek, másik aksi a gép gyomrában, elem nincs. Enjoy the silence!

13:25 (GMT+01:00) Valahol Németország felett

Nem bírom eldönteni, melyik inger az erősebb, a pisilésé vagy az éhségé. Az előbbi mellett döntök. A stewardessek az utóbbi mellett, WC felé vezető út eltorlaszolva. Sakk-matt, most várhatok, míg mindenki mindent betermel, majd kitermel as usual.

14:20 (GMT) London Heathrow

Angol földre teszem a lábam. Istenem, köbö egy évvel ezelőtt ezért a fél karom odaadtam volna. Ember tervez...labirintust, majd reptérnek nevezi el. Föl-le, ki-be, jobbra-balra, kisív-nagyív. Transzferbusz. Rámesik egy turbános indiai, remélem átadja a pozitív karmáját (is). Állítólag Mr. Warren élete is gyökeresen megváltozott, mióta a Himalája lábánál rámosolygott a Dalai Láma utáni második ember segítőjének az asszisztense. You never know! Végbéltükrözés, nem vagyok ön-és közveszélyes. Hurrá! AAA elemet kell szereznem sürgősen.

17:45 (GMT) London Heathrow kifutópálya

Fél órája gurulunk körbe-körbe. Fél órája kellett volna felszállnunk. Fél órája döbbentem rá, mekkora dologba tettem a lábam. Ekkora dolog nagyot placcsan, ha pottyan.

Valamennyi idő valamelyik időzónában, Grönland felett

Köbö két órája a levegőben. köbö csak a fülem helyén nem volt még a lábam. Köbö még ugyanennyi.
Kitöltetnek velem egy papírt, melyben nyilatkozom, ki vagyok, honnan vagyok, hol vagyok. Valamint:

• hozok-e magammal lőfegyvert, borssprayt
• kereskedelmi cuccot
• bármilyen ételt (hús, gyümölcs, zöldség, magok, állati eredetű termékek, növények, vágott virág, föld, fa, madár, bogár)
• jön-e utánam hajón az életem
• jártam-e ezelőtt farmon, illetve fogok-e

Nem, nem, nem, nem, nem. Jó, hazudok. Van egy tábla 80 %-os fekete biocsoki - mami hozta Skóciából - a bőröndbe rejtve a gép gyomrában. Meg vonzom a molylepkéket és tudtomon kívül egyszer beutaztattam egy futrinkát Veszprémből Budapestre, úgyhogy ebben a bogaras dologban se vagyok biztos.
Meg kell jelölnöm továbbá, hány napot szándékozom Kanadában tartózkodni. Nem tudom/ majdmeglátjuk/közöd rublikák nincsenek. Számokat kell írni. 179...

Innentől az álom és az ébrenlét határán lebegek, 7 körül leszállunk, ami Magyarországon hajnali 3-at jelent. Kicsit megizzasztanak az Imigration office-ban, majd még a vámon is pakoltatják velem a bőröndjeimet, napitorna letudva. Az egymásratalálás jeleneteivel nem fárasztalak, annyit elárulok, volt pörgés. És még lesz is!