Rövid leszek és közérdekű. Tegnap este art talk volt a galériában, amolyan esti csevely a művészetről, kis gyümölccsel, keksszel, sajttal, borral. Ha hiszed, ha nem, csurig volt a kistermünk, még a falakon is kíváncsi szemek. Ez engem speciel meglepett, nem vagyok hozzászokva, hogy ennyi embert érdekel a színek szerepe a művészetekben.
Miért is gondolom, hogy talán téged is? Mert nekem leesett az állam, mikor ezeket a képeket megláttam. Leírom röviden (hehehe, tudok úgy is), miről van szó. Egy német kutatócsoport kifejleszett egy olyan eljárást, amellyel "le lehet olvasni", milyen színnel festettek be anno szobrokat. Akár több ezer évvel ezelőtt. Kiderült, csak a mi fejünkben látszik az ókori Görögország csupa fehérben. Akkoriban a terek, a szobrok egyáltalán nem voltak ilyen sápatagok. Sőt! Ha belegondolsz, vicces is lenne, hogy szinte skandináv porcelánemberek rohangáltak egy mediterrán városban. Még a naptej feltalálása előtt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.