A vicc az, hogy az eltelt másfél évben én már Magyarországon is kitörő lelkesedéssel fogadtam a kanadai ünnepeket. Kiváltképp, ha munkaszüneti nappal társultak. Olyankor egy kicsit nyugodtabb délutánunk volt a dógozóban. De ennél jobban sose érdekelt, miért is lett egy-egy nap pirosbetűs.
Most viszont már fúrdal a kíváncsiság, mit, mikor és miért ünnepelnek a kandaiak. Főleg, mert az utóbbi napokban folyamatosan mindenki Happy Thanksgivinget kíván, fülig érő szájjal. Úgyhogy utánanéztem, miért is kéne hétfőn happynek lennem.
A Hálaadásról nekem leginkább egy mamut méretű pulyka ugrik be, meg egy kétségbeesett sütőbe kémlelő nő, aki órák óta azon imádkozik, süljön már meg végre az a dög. Szerintem a november környékén játszódó amerikai filmek jelentős hányada tartalmaz egy ilyen pulykasütős jelenetet. Itt, Kanadában a Hálaadás azonban minden év októberének második hétfőjére esik. A pulyka, az édeskrumpli-püré, az áfonyaszósz és a tökpite tejszínhabbal (fúj!) viszont ugyanolyan kötelező köretek.
Egész eddig meg voltam róla győződve, hogy ez egy egyházi ünnep. Valaki valamikor biztos csinált valamit, amitől az emberiségnek, legalábbis a hívő részének, jó/jobb lett és ezért nem győz hálálkodni. Pedig valójában egy ősi, már az észak-amerikai indián őslakosok általt ült betakarítási ünnepről van szó. Köszönetet mondunk a földnek, hogy annyi jó dologgal ellátott a télre. Ergo, nem fogunk éhenhalni. Már ha megsül az a 9 kg-os dög.
A webkrónikák szerint Kanadában szokás a Hálaadás hétvégéjén kimenni a levegőre s hallgatni a fák lehulló levelének lágy neszét. Ez nekünk vasárnap sikerült is, bár inkább a lehulló hópelyheket fürkésztük a Mount Allanen. (Képek továbbra is itt.) Majd örök hálát adtunk egymásnak, többek között azért, hogy felértünk 2819 méter magasra, a szügyig érő hóban. Részünkről ennyit a tradíciókról. Azért a lassú asszimiláció jegyében bevállaltunk egy hétfői hálaadásos vendégséget az egyik itteni magyar (nagy)családnál. A 9 kg-s pulyka ropogósra süléséért való izzadást így átengedem Donnának. Előre is örök hála!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.