Kezdem átérezni, milyen lehet tavasszal messziről visszaérkezni. Minden költözőmadárnak és téli álmot alvó állatnak ezúton is respect. Bár a nemrég visszatért kanadai lúdakat szívesen meginterjúvolnám, valójában melyik kontinens/ország/város is a hazájuk. Persze, könnyű nekünk innen lentről, otthon is mindig azt mondtuk, a gólyák és a fecskék hozzánk jönnek haza. Lehet, madártávlatból ez egy kicsit máshogy fest.
Az ablakon kinézve (is) engem melegebb égtájakra húz most a szívem. Március 21-e a közhiedelem szerint a tavasz első napja...volt Calgaryban. A második sarkvidéki ciklonok hatására elmaradt, reggelre esett vagy 25 centiméter hó, amit most gyönyörűen fúj a 30-40 km-es szél. Azért remélem, a lúdak nem nyomnak egy 180 fokos fordulatot és húznak haza(?), mint a vadlibák.
Calgary, Manyhorses Drive, Redwood Meadows Március 21. - Forrás: Calgary Herald
Ha már a madaraknál, az újrakezdésnél és a költözésnél tartunk, maradjunk a költözésnél. A madarak mindig hidegen hagytak, volt egy természeti ismeretterjesztő füzetsorozatom, abban is mindig átlapoztam őket. A Búvárzsebkönyvek közül is mindig eldugtam a madarasakat a szekrén mélyére, valahogy kirázott a hideg a madárillusztációktól. Zárójel bezárva.
Nemrég összeszámoltam, az utóbbi két évben most költöztem hatodszorra. Azért ez a legutóbbi szerencsére nem okozott akkora logisztikai kihívást. Az igazán trendi és észak-amerikai ugyebár az lett volna, ha egy U-Haulos kisteherautóval vergődünk át a városon. Egyet még februárban csapdába ejtettünk, mikor a februári nagy költözőshow során fennakadt az erkélyünkön (illusztráció lent), de a másodikról a negyedik emeletre való felcuccoláshoz elég volt a lift is...aminek az ajtaja 3 másodperccel a kinyílás után - múltkor lemértem - csukódik is, nehogy lazsáljunk kanapéval a kezünkben.
Egy dolgot ismételten megállapítottam. Legyen az másik emelet, utca, kerület, város, ország, ne adj isten, kontinens, a költözés az költözés, a maga saját forgatókönyvével, dinamikájával, káoszelméletével és több ismeretlenes végkiejleteivel. Az alábbi mondatokat pedig továbbra is igyekszem kerülni:
- Hamar megleszünk vele.
- Nem kell segítség köszi, egyedül is meg tudom oldani.
- El fogom bírni.
- Belefér.
- Van elég doboz.
- Biztos nem én pakoltam el.
- Ott van a dobozban /mellett/mögött/fölött...
- Tudom, hova tettem.
- Nincs sok cuccom.
- Legalább ki fogom dobni a felesleges, régi, ócska dolgokat.
- Stb.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Step 2009.03.23. 02:56:21
Hmmm, esetleg megsem Subaru lesz a sajat autom... :)
Jo vegre olvasni a blogot ujra!
SzaGab 2009.03.23. 19:38:27
Köszönöm "tavasz", hogy visszadtad kedvenc írónőm tollát! :-)
Dóri,
El sem tudod képzelni, hogy milyen csalódottság vonult végig arcomon, mikor több mint egy hónapon keresztül, minden nap, hiába kattintgattam a blogodhoz...:-(
De elég a panaszból, hisz itt a tavasz, és a frappáns újabb bejegyzés.... Mi kellhet még? :-)
Nagyon-nagyon jó lett ez is!!!! :-)
Jó sítúrázást!!!!! :-)
G.
Dora The Explorer · http://doratheexplorer.blog.hu 2009.03.24. 22:04:53
Mint látott 10001 %-osan itt vagyok, hiányzott nekem is a dolog, ígérem, mostantól maradok.
paulson 2009.03.24. 22:12:59
www.youtube.com/watch?v=rd-Oqkd80Uo
...de amúgy tényleg. Jó, hogy újrakezdted.
Step 2009.03.25. 18:52:50
pedig nagyon dolgozott a Dori hogy ne irjon, hatha kijossz a lakas ele tuntetni es ehezni, de nem birta tovabb... :( Es a nemsmile jel nem az iras ujrakezdesnek szolt :)