Vasárnap újabb tíz centis hó esett Calgaryban és a hegyekben. Hála a meleg frontnak és a friss hónak a Rockiesban egyre komolyabb a lavinaveszély. Bevallom, én a lavinát gyerekkori rajzfilmélményeim alapján tudom csak elképzelni. Kis hógolyó gurul lefelé, aztán egyre nagyobb és nagyobb lesz. Majd elüti Jerryt. Vagy Tomot. Érzem, ennél többet kéne tudnom, legalábbis, ha nem szándékozom a tél további részét a négy fal között tölteni. Megkértem hát házi hegyológusomat, Stepet, áruljon el egy-két dolgot, ami segít, hogy nagyobb biztonsággal túrázzak télen a hegyekben.

Mit nevezünk valójában lavinának?

 A nagy hótömeg nem tudja magát tartani es elindul lefele és letol maga előtt mindent.

Mekkora hótömeg minősül már lavinának?

Erre nincs adat. Ha a hótömeg elindul magától vagy attól, hogy rálepsz, akkor az már lavina.

Hójelentésekben lehet olvasni, ilyen meg ilyen lavinaveszély van. Ki és hogyan állapítja meg. hogy "lavinariadót" fújjanak-e a hegyekben?

Tapasztalt hegyimentők mondják ki, hogy egy hely veszélyes-e. Ez függ a hóréteg vastagságától, a lejtő szögétől és a hőmérséklettől.

Melyik variáció rosszabb, ha a levegő hirtelen felmelegszik, vagy ha hirtelen lehűl és ráesik a friss hóréteg a már megfagyott, firmes hóra?

Mind a kettő, mert mindkettőből elég hamar lavina alakulhat ki. Ezt nehéz meghatározni vizsgálat nélkül.

Milyen eszközökkel vizsgálják a havat? Kimennek terepre, vagy csak a meteorológia előrejelzéseket veszik figyelembe?

Meteorológiával is lehet talán, de amit en tudok, az a lavinateszt. A hegyimentők kimennek a hegyre és csinálnak egy lavinatesztet. Ezzel meg lehet állapítani a rétegek vastagságát, szilárdságát.  Ezekből már lehet következtetni, hogy lavinaveszélyes a terület vagy nem.

Milyen eszközöket használnak a lavinateszthez?

Az egyszerű teszthez csak egy ásó kell és egy jó szem.

Melyek az árulkodó jelek, amikre ilyenkor figyelni kell?

Ha van már egy lapáttal kiásott, függőleges fal, akkor itt a hó rétegződését kell figyelni. Ezt szabad szemmel is jól lehet látni. A nehezen látható hórétegek szilárdságát még ujjal is ki lehet tapogatni.

Tehát fogod az ásót vagy a lapátot, ásol egy függőleges falat, majd számolod a rétegeket. Ha már két réteg van, fussunk?

Azért még nem kell futni. Hogy biztosabb legyél, inkább ássál egy 1x1 méteres hókockát, úgy hogy körbe tudd járni. Majd dőlj neki a hátsó falának es próbáld meg előre nyomi a hátaddal. Ha könnyen mozog, akkor fuss.

Mit csináljak, ha elindul felém a lavina?

Ne ess pánikba, dobj el mindent és fuss a lavina útjára merőlegesen.

Mennyi esélyem van a túlélésre, ha betemet a hó?

Próbálj meg nem pánikba esni. Ez a legnehezebb. Ha elér a lezúduló lavina, próbálj meg felfelé "úszni". Minél kevésbe temet be a hó, annál könnyebben tálalnak meg a pajtásaid. A túlélésre a pajtásaid felkészültsége és felszereltsége esetén lehet a legnagyobb esélyed. Amúgy az elvi határ kb. 15 perc. Ez után rohamosan csökken az esélyed. Ha bepánikolsz és elfogy a levegő körülötted, akkor ez lehet 6 perc is. Aki tud jógázni, annak ilyenkor több az esélye, mert tudja a légzését kontrollálni és talán kevésbé esik pánikba, és kevesebb levegőt fog elhasználni.

Hogyan tudnak megtalálni, ha a hó alatt vagyok?

Téli túra esetén mindenkinek kell, hogy legyen lavinadetektorja (pieps), lapátja és esetleg lavinaszondája. A lavinadetektor nem azt jelzi, hogy hol lesz lavina. Ez egy olyan készülék, ami 457KHz-en jeleket küld a külvilágba. Ha eltemet valakit a hó, akkor a többiek keresésre állítják a saját készüléküket és próbáljak meghatározni azt a helyet, ahol ez a 457KHz-es jel a legnagyobb. Ez azt mutatja, hogy kb. alattad van a keresett személy. A már megtalált, legnagyobb jelnél a lavinaszondával lehet pontosítani a betemetett ember helyzetét. A lavinaszonda valójában egy hosszú, összecsukható, merev bot, amit le kell szúrni és figyelni kell, mikor érezed, hogy a szonda emberi testet ér. Akkor lehet elkezdeni ásni, mint az őrült.

Téged sodort már el lavina?

Szerencsére soha. De tanfolyamon temettek már be, hogy érezzem a hó alatti "létet". Nem volt kellemes.

Tanfolyamon? Lavinatanfolyamon?

Téli hegymászó tanfolyamon, ahol a tananyag része a lavinaismeret.

Mi mindent tanítanak még egy ilyen tanfolyamon?

Havon járást, járást hágóvasban. Megtanulod, hogyan kell megadat lefékezni, hogyha megcsúszol. Ezt lehet gyakorolni hason, fejjel előre, háton, lábbal előre vagy háton, fejjel előre csúszva. Ezek igazan mókás feladatok. Aztán van még jégfal mászás, jégcsákány kezelés, hóbarlang építés, társ mentése és a már említett lavinaismeret. Esténként van még elméleti oktatás és video vetítés.

Komolynak hangzik. Gondolom, azoknak szükséges, akik komolyan is veszik a téli túrázást. Szerinted kinek ajánlott elvégezni egy ilyen tanfolyamot?
Annak, aki szeretne télen, illetve havas tájon a hegyekben túrázni, mászni. Annak is jól jöhetnek bizonyos ismeretek, aki szereti a túrasízést vagy a pályán kívül síel. Mindemellett hatalmas buli, jófej emberekkel és sok-sok hegymászóval találkozol. Bár a tanfolyam alapfeltétele egy alapfokú hegymászó tanfolyam elvégzése.
Neked melyik jön be inkább, a téli vagy a nyári hegymászás?
Nekem a téli. Jómagam jobban szeretem a hideget, mint a meleget, emiatt is jöttem Ausztrália helyett inkább Kanadába.

Legközelebbi túraterv?
Itt, a Sziklás-hegységben szeretnék mászni minél több csúcsot. Legközelebb Lake Louise-ba, egy jégfalra megyünk majd. Túrázni vagy a Sparrowhawkra - amit nem tudtam áprilisban meghódítani - vagy valami hasonló hegyre megyünk a környéken. Nem tudom igazán pontosan megmondani, mert annyi hegy van itt, mint égen a csillag és az időjárás befolyásolja, hogy hova lehet éppen eljutni.
Milyen most a lavinahelyzet?
Kezd rizikóssá válni. Tegnap már voltak jelei, hogy ész nélkül veszélyes már a hegyeken mászkálni. Nézd csak meg a képeken.